Na vajon ki az? Nem is csodálkozok rajta! Hisz Harry itt van! Ki más, mint a "Drága" szomszéd lány. Mondtam már, hogy utálom! Nem?! Akkor most mondom! Utálom azt a csajt, sőt rühellem. Miért jön ide, mikor Harry-nek van barátnője és egy kislánya? Semmi szükség nincs itt rá!
Annere néztem és ő se túlzottan örült neki!
- Jaj, Harry maci, Te is itt vagy? - "lepődött meg". Kurva jól tud színészkedni!
- Szia. - állt fel Harry és megölelte.
- Egy kisujjal is hozzá mersz érni kinyírlak, Kis szívem! - gondoltam magamba! Még jó, hogy nem mondtam ki! Biztos én lennék a hibás!
- Hanna, milyen jó látni! - ölelt meg. Takarodj a közelemből, de nagyon gyorsan!
- Téged is jó látni! - erőltettem magamra kedves mosolyom.
- Harry, gyere nézzük meg Darcy-t! - szólt neki Anne.
- Van neki anyja! - vetette oda félvállról.
Rosszul estek szavai! Hogyne estek volna rosszul! Meglepődtem, hogy ezt mondta, pont ma a kocsiba beszéltünk arról, hogy többet fog segíteni. Sokáig tartott az ígéreted Styles! Maximum 2 óráig, de lássuk be, rekordot döntött!
- És apja is van! - vágom rá.
- De nem Én szültem!
- Nem Én csináltam fel magam!
- Hagyd abba! - kiabál rám.
- Miért, ha nem megütsz? Már megszoktam!
- Velem így ne beszélj! - pofoz meg. - Még egyszer eljátszod és nagyobbat kapsz! - fenyeget.
- Rohadj meg Harry! Megbántam, hogy lefeküdtem veled, minden pillanatot megbántam, amit veled töltöttem. - kiabáltam arcába. Megfogtam magam és felrohantam az emeletre. Mikor Harry szobájának ajtaja előtt jártam, Kis lányom, elkezdett sírni. Bementem hozzá és megnyugtattam, vagyis próbáltam. Nagyon sírt, sőt bömbölt. Már próbáltam etetni, az se hatott. Akkor altatni, nyugtat, ringatni, de semmi. Majd egyre halkult végül álomba sírta magát. Átvittem Harry szobájába és leraktam az ágyra. Átöltöztem, végig kis lányomat figyelve és befeküdtem mellé az ágyba.
Éjjel sokszor volt fent, és akkor mindig evett. Harry nem jött fel a szobába, amit nem is bánok. Nem szeretném látni! Arra keltem, hogy valaki ébresztget.
- Hanna, gyere le enni! - szólt Anne.
- Nem vagyok éhes, Anne. Köszönöm! - mosolygok rá.
- Mit kezdesz Harryvel? - sóhajt.
- Elmegyek és viszem Darcy-t is. - ülök fel.
- Akkor, már mi se látjuk többet. - szomorodik el és lehajtja a fejét.
- Ti láthatjátok, csak az apja nem. - simogatom kis hátát.
- Ugye, tudod, hogy nehéz lesz tőle eltiltanod!?
- Tisztába vagyok vele, de nem érdekel! Már megszoktam, hogy bánt! Nem is lenne unokád, ha a fiad el nem rabol! Nekem viszont nincs szükségem egy olyan emberre, aki maffiózó és bánt. Nem is férfi, aki nőket ver! - mondom keményen!
- Megértelek! Nekem, ma lesz egy találkozóm Londonba, ha gondold, akkor haza viszlek titeket, Harry úgy sincs itthon, engem viszont nem merne bántani, remélem! - teszi még hozzá.
- Anne, Harry mindenre képes! - kelek ki az ágyból.
- Etesd meg, Darcy-t, segítek, majd összepakolni és indulhatunk! - ment ki.
Gyorsan megetettem Darcy-t, majd kicseréltem a pelusát és felöltöztettem, majd aludt is, a babahordozóba. Én is gyorsan elkészültem, a cuccokat levittem. Utoljára maradt Darcy. Elköszöntem mindenkitől.
- Gemma, hiányozni fogsz! - ölelem meg.
- Ugye még látom, az unokahúgomat?
- Persze, hogy látod! Mindig beszélünk és találkozunk rendszeresen! - mosolygok. - Szia, Robin! - ölelem meg őt is.
- Vigyázz magatokra, és remélem még látlak!
- Ilyen könnyen nem szabadulsz meg tőlem! - nevetek!
- Nem is szeretnék, megszabadulni a kis unokámtól! - simít végig Darcy arcoskáján.
Bevállaltam, hogy Én vezetek, így Anne hátra ült Darcy-val.
Három és fél órányi utazás után megérkeztünk a házhoz. Apa bevitte a csomagjainkat.
- Remélem minél előbb láthatlak titeket! - ölel meg Anne.
- Én is! Majd hívlak!
- Várni fogom!
Bementünk a házba és anyu már sürgött-forgott a konyhába. Apa TV-t nézett Én pedig kislányomat raktam tisztába. A telefonom állandóan csörgött és Harry hívott, nincs kedvem felvenni. Mikor már meguntam kikapcsoltam.
Hat hónap! Úr Isten mennyi idő! Hol kezdjem a mesélést? Kezdem a legelején!
Mikor eljöttünk Holmes Chapelből, Harry rengeteget keresett minket, még a mai napig is. Az első két hónapba, mindig részegen, majd részegen, álmosan. Darcy, nagyon sokat nőtt és már nem kel fel éjszakánként, max egyszer, de azt se mindig. Anneék egy hónapba legalább kétszer látták. Gemma, amikor jött Londonba, mindig jött, ahogy Anne és Robin is. A srácok is sokat voltak nálunk. Elmentünk együtt vidámparkba, állatkertbe. És együtt megyünk nyaralni is. Én, nos, ezt nehéz elmesélni. Menthetetlenül szerelmes vagyok Harrybe! Erre úgy rájöttem, mert minden egyes pillanatba hiányzik, de akkor se megyek vissza hozzá! Mikor eljöttünk, kiderült, hogy este lefeküdt a szomszédlánnyal, Natália-val. Az után mikor kiléptem a házból, rögtön jött felém, de mindig kikerültem, vagy elküldtem. Elkezdtem dolgozni apának, ugye sokat voltam vele így kitanultam. Anyu nem igazán örül neki, hogy nem csak a kislányomnak szentelem az életem, de dolgoznom is kell és pénzt keresnem!
Ma hétvége van és nem kell dolgoznom így elterveztem, hogy elmegyünk a Kislányommal sütit enni. Azt már szabad neki is. De csak szigorúan piskótát. Reggel anyu őt felöltöztette, míg Én készültem. Majd mentünk is. Beültettem a babakocsiba és mentünk. Ahogy beléptünk az üzletbe, meg is bántam, hogy ezt terveztem. Harry, Louis és Eleanor ültek egy asztalnál. Odamentünk a pulthoz és kértem sütit. Mikor leültünk volna egy asztalhoz, Louis megszólalt.
- Gyertek ide! - hívott.
- Nem zavarunk! - mosolyogtam rá.
- Ne hülyéskedj! - mosolygott El.
- Oké. - ültük le, persze, hogy nekem Harry mellé kellett ülnöm.
- Jól vagytok? - Harry.
- Igen. - válaszoltam nyersen.
- Nagyon nagyot nőtt! - nézett kislányomra El.
- Igen. Már nem kel fel éjszaka. - mosolyogtam.
- És még mindig szoptatnod kell? - Harry.
- Nem, már eszik piskótát, meg tejbegrízt, ami nem kemény és letudja nyelni azt megeszi. - adtam a szájába a darabokra tört piskótát.
- Nagyon ügyesen eszik! - dicsérte meg Louis.
- Az anyájára ütött! - mondtam büszkén.
- Hát ezért nem teljesen! - El.
Ránéztem, elég szigorúan így inkább nem folytatta. Megszólalt a telefonom és anyu keresett.
- Szia. - köszöntem.
- Szia, apád, megy vásárolni kell valami?
- Ööö... kéne pelenka.
- Oké, akkor ezt vesz! Mikor jöttök?
- Mindjárt, csak Darcy megeszi és indulunk.
- Rendben, szia. - rakta le.
- Már mentek is? - szomorkodott Harry.
- Igen, Darcy lassan fáradt lesz. - etettem tovább.
Miután Darcy megette, elkezdtem felöltöztetni.
- Darcy is jön velünk nyaralni?
- Nem tudom.
- Remélem jön!
- Akkor Én nem megyek bulizni!
- De kéne pasi! Anyuddal már megbeszéltük, hogy kéne valaki normális, és aki nem ütne meg! - célozgatott El.
- Eleanor! - szólt rá Louis.
- Ne, hagyd Louis! Igaza van! - sóhajtott Harry.
- El, eljössz velünk délután a játszó térre?
- Nagyon szívesen, nem beszélgetünk kicsit? Rég dumáltunk!
- De, eljössz velünk és amíg Darc, alszik, addig mi trécselünk. - mosolyogtam. Mivel Darc, már a babakocsiba ült és fel van már öltöztetve, nem nagyon csak, hogy ne fázzon meg, elkezdett nyűglődni. El felkapta a táskáját, adott Louisnak egy puszit és jött is velünk.
- Mi nem jöhetünk? - jöttek ki az üzletből Louisék.
- Felőlem! - rántottunk vállat.
Ők is beértek minket, majd együtt sétáltunk. Darc az úton bealudt, így csak otthon kiraktuk, és anyura bíztuk, majd mentünk is tovább, az úton kitaláltuk, hogy menjünk moziba.
Harry autójával mentünk, Én ültem elől az anyósülése, Harry vezettet. Louis és El pedig hátul, ketten. Mikor a mozihoz értünk, mi rögtön valami romantikusra ültünk volna be, a fiúk meg horrorra. Hát Louis-t El meggyőzte, hogy romantikusra üljünk be, így beültünk A felhők felett 3 méterrel-re.
Megint egy hét telt el. Szörnyű milyen gyorsan múlik az idő!
Annere néztem és ő se túlzottan örült neki!
- Jaj, Harry maci, Te is itt vagy? - "lepődött meg". Kurva jól tud színészkedni!
- Szia. - állt fel Harry és megölelte.
- Egy kisujjal is hozzá mersz érni kinyírlak, Kis szívem! - gondoltam magamba! Még jó, hogy nem mondtam ki! Biztos én lennék a hibás!
- Hanna, milyen jó látni! - ölelt meg. Takarodj a közelemből, de nagyon gyorsan!
- Téged is jó látni! - erőltettem magamra kedves mosolyom.
- Harry, gyere nézzük meg Darcy-t! - szólt neki Anne.
- Van neki anyja! - vetette oda félvállról.
Rosszul estek szavai! Hogyne estek volna rosszul! Meglepődtem, hogy ezt mondta, pont ma a kocsiba beszéltünk arról, hogy többet fog segíteni. Sokáig tartott az ígéreted Styles! Maximum 2 óráig, de lássuk be, rekordot döntött!
- És apja is van! - vágom rá.
- De nem Én szültem!
- Nem Én csináltam fel magam!
- Hagyd abba! - kiabál rám.
- Miért, ha nem megütsz? Már megszoktam!
- Velem így ne beszélj! - pofoz meg. - Még egyszer eljátszod és nagyobbat kapsz! - fenyeget.
- Rohadj meg Harry! Megbántam, hogy lefeküdtem veled, minden pillanatot megbántam, amit veled töltöttem. - kiabáltam arcába. Megfogtam magam és felrohantam az emeletre. Mikor Harry szobájának ajtaja előtt jártam, Kis lányom, elkezdett sírni. Bementem hozzá és megnyugtattam, vagyis próbáltam. Nagyon sírt, sőt bömbölt. Már próbáltam etetni, az se hatott. Akkor altatni, nyugtat, ringatni, de semmi. Majd egyre halkult végül álomba sírta magát. Átvittem Harry szobájába és leraktam az ágyra. Átöltöztem, végig kis lányomat figyelve és befeküdtem mellé az ágyba.
Éjjel sokszor volt fent, és akkor mindig evett. Harry nem jött fel a szobába, amit nem is bánok. Nem szeretném látni! Arra keltem, hogy valaki ébresztget.
- Hanna, gyere le enni! - szólt Anne.
- Nem vagyok éhes, Anne. Köszönöm! - mosolygok rá.
- Mit kezdesz Harryvel? - sóhajt.
- Elmegyek és viszem Darcy-t is. - ülök fel.
- Akkor, már mi se látjuk többet. - szomorodik el és lehajtja a fejét.
- Ti láthatjátok, csak az apja nem. - simogatom kis hátát.
- Ugye, tudod, hogy nehéz lesz tőle eltiltanod!?
- Tisztába vagyok vele, de nem érdekel! Már megszoktam, hogy bánt! Nem is lenne unokád, ha a fiad el nem rabol! Nekem viszont nincs szükségem egy olyan emberre, aki maffiózó és bánt. Nem is férfi, aki nőket ver! - mondom keményen!
- Megértelek! Nekem, ma lesz egy találkozóm Londonba, ha gondold, akkor haza viszlek titeket, Harry úgy sincs itthon, engem viszont nem merne bántani, remélem! - teszi még hozzá.
- Anne, Harry mindenre képes! - kelek ki az ágyból.
- Etesd meg, Darcy-t, segítek, majd összepakolni és indulhatunk! - ment ki.
Gyorsan megetettem Darcy-t, majd kicseréltem a pelusát és felöltöztettem, majd aludt is, a babahordozóba. Én is gyorsan elkészültem, a cuccokat levittem. Utoljára maradt Darcy. Elköszöntem mindenkitől.
- Gemma, hiányozni fogsz! - ölelem meg.
- Ugye még látom, az unokahúgomat?
- Persze, hogy látod! Mindig beszélünk és találkozunk rendszeresen! - mosolygok. - Szia, Robin! - ölelem meg őt is.
- Vigyázz magatokra, és remélem még látlak!
- Ilyen könnyen nem szabadulsz meg tőlem! - nevetek!
- Nem is szeretnék, megszabadulni a kis unokámtól! - simít végig Darcy arcoskáján.
Bevállaltam, hogy Én vezetek, így Anne hátra ült Darcy-val.
Három és fél órányi utazás után megérkeztünk a házhoz. Apa bevitte a csomagjainkat.
- Remélem minél előbb láthatlak titeket! - ölel meg Anne.
- Én is! Majd hívlak!
- Várni fogom!
Bementünk a házba és anyu már sürgött-forgott a konyhába. Apa TV-t nézett Én pedig kislányomat raktam tisztába. A telefonom állandóan csörgött és Harry hívott, nincs kedvem felvenni. Mikor már meguntam kikapcsoltam.
~6 hónap elteltével~
Mikor eljöttünk Holmes Chapelből, Harry rengeteget keresett minket, még a mai napig is. Az első két hónapba, mindig részegen, majd részegen, álmosan. Darcy, nagyon sokat nőtt és már nem kel fel éjszakánként, max egyszer, de azt se mindig. Anneék egy hónapba legalább kétszer látták. Gemma, amikor jött Londonba, mindig jött, ahogy Anne és Robin is. A srácok is sokat voltak nálunk. Elmentünk együtt vidámparkba, állatkertbe. És együtt megyünk nyaralni is. Én, nos, ezt nehéz elmesélni. Menthetetlenül szerelmes vagyok Harrybe! Erre úgy rájöttem, mert minden egyes pillanatba hiányzik, de akkor se megyek vissza hozzá! Mikor eljöttünk, kiderült, hogy este lefeküdt a szomszédlánnyal, Natália-val. Az után mikor kiléptem a házból, rögtön jött felém, de mindig kikerültem, vagy elküldtem. Elkezdtem dolgozni apának, ugye sokat voltam vele így kitanultam. Anyu nem igazán örül neki, hogy nem csak a kislányomnak szentelem az életem, de dolgoznom is kell és pénzt keresnem!
Ma hétvége van és nem kell dolgoznom így elterveztem, hogy elmegyünk a Kislányommal sütit enni. Azt már szabad neki is. De csak szigorúan piskótát. Reggel anyu őt felöltöztette, míg Én készültem. Majd mentünk is. Beültettem a babakocsiba és mentünk. Ahogy beléptünk az üzletbe, meg is bántam, hogy ezt terveztem. Harry, Louis és Eleanor ültek egy asztalnál. Odamentünk a pulthoz és kértem sütit. Mikor leültünk volna egy asztalhoz, Louis megszólalt.
- Gyertek ide! - hívott.
- Nem zavarunk! - mosolyogtam rá.
- Ne hülyéskedj! - mosolygott El.
- Oké. - ültük le, persze, hogy nekem Harry mellé kellett ülnöm.
- Jól vagytok? - Harry.
- Igen. - válaszoltam nyersen.
- Nagyon nagyot nőtt! - nézett kislányomra El.
- Igen. Már nem kel fel éjszaka. - mosolyogtam.
- És még mindig szoptatnod kell? - Harry.
- Nem, már eszik piskótát, meg tejbegrízt, ami nem kemény és letudja nyelni azt megeszi. - adtam a szájába a darabokra tört piskótát.
- Nagyon ügyesen eszik! - dicsérte meg Louis.
- Az anyájára ütött! - mondtam büszkén.
- Hát ezért nem teljesen! - El.
Ránéztem, elég szigorúan így inkább nem folytatta. Megszólalt a telefonom és anyu keresett.
- Szia. - köszöntem.
- Szia, apád, megy vásárolni kell valami?
- Ööö... kéne pelenka.
- Oké, akkor ezt vesz! Mikor jöttök?
- Mindjárt, csak Darcy megeszi és indulunk.
- Rendben, szia. - rakta le.
- Már mentek is? - szomorkodott Harry.
- Igen, Darcy lassan fáradt lesz. - etettem tovább.
Miután Darcy megette, elkezdtem felöltöztetni.
- Darcy is jön velünk nyaralni?
- Nem tudom.
- Remélem jön!
- Akkor Én nem megyek bulizni!
- De kéne pasi! Anyuddal már megbeszéltük, hogy kéne valaki normális, és aki nem ütne meg! - célozgatott El.
- Eleanor! - szólt rá Louis.
- Ne, hagyd Louis! Igaza van! - sóhajtott Harry.
- El, eljössz velünk délután a játszó térre?
- Nagyon szívesen, nem beszélgetünk kicsit? Rég dumáltunk!
- De, eljössz velünk és amíg Darc, alszik, addig mi trécselünk. - mosolyogtam. Mivel Darc, már a babakocsiba ült és fel van már öltöztetve, nem nagyon csak, hogy ne fázzon meg, elkezdett nyűglődni. El felkapta a táskáját, adott Louisnak egy puszit és jött is velünk.
- Mi nem jöhetünk? - jöttek ki az üzletből Louisék.
- Felőlem! - rántottunk vállat.
Ők is beértek minket, majd együtt sétáltunk. Darc az úton bealudt, így csak otthon kiraktuk, és anyura bíztuk, majd mentünk is tovább, az úton kitaláltuk, hogy menjünk moziba.
Harry autójával mentünk, Én ültem elől az anyósülése, Harry vezettet. Louis és El pedig hátul, ketten. Mikor a mozihoz értünk, mi rögtön valami romantikusra ültünk volna be, a fiúk meg horrorra. Hát Louis-t El meggyőzte, hogy romantikusra üljünk be, így beültünk A felhők felett 3 méterrel-re.
Megint egy hét telt el. Szörnyű milyen gyorsan múlik az idő!
nagyon jo gyorsan kovit
VálaszTörlés