13. Rész - Mint két idegen!

Sziasztok! 

Megint résszel jelentkezek! 

Remélem tetszeni fog, és olvasható!

Nem kapom a komikat, pedig elég sok az oldalmegjelenítés, és van kilenc féliratkozónk is!

A következő rész 2 komi után jön! 

Ha a komik megvannak akkor van rész!! 

Jó olvasást!

További szép napot! 

Puszi:

                       Adri xx

- Nem kell Anne. Akkor megint megkapom, hogy Én csak panaszkodni tudok. És semmi hasznom. Pedig Én kelek fel hozzá éjjel négyszer. Én szoptatom, én cserélek pelenkát és foglalkozok vele többet. - akkor belépett az ajtón . . . Harry.
- Miért mondasz ilyet? - nézett rám.
- Mert igaz! Hányszor cserélted ki a négy nap alatt a pelenkáját?
- Minden nap legalább kétszer.
- A kettőt oszd el kettővel! és úgy megkapod a normális eredményt!
- Hanna, ne beszélj így velem már megmondtam!
- Figyeljetek, van egy jó ötletem. - erre ránéztünk. - Elvisszük Darcy-t hozzánk három-négy napra. Majd érte jöttök. Addig vigyázunk Mi rá. Addig Ti foglalkozzatok egymással. Legyetek együtt, Hanna, pihend ki magad! Te pedig, majd segíts neki többet! - nézett Harryre.
- Nem szükséges elvinnetek! Akkor Ti nem fogtok aludni.
- Hanna, nem számít, Én is voltam kisgyerekes anyuka! Harry is rengeteget sírt!
- Akkor ezt tőled örökölte. - mosolyogtam rá.
Végül belementem. Összeszedtem Darcy-nak ruhát és fejtem le tejet. Elköszöntünk tőlük, majd mentek is. Anyuék is elmentek. Ketten ültünk a nappaliba és TV-t néztünk. Mind a ketten a kanapé végénél ültünk.

Este lezuhanyoztunk, külön-külön, majd lefeküdtünk aludni. Míg Harryt vártam, úgy csináltam mintha aludnék. Befeküdt mellém, de nem bújt hozzám.

Úgy feküdtünk mint két idegen!

Reggel magamtól keltem és ez már nagyon hiányzott. Harry nem volt mellettem. Felkeltem és lementem a konyhába, de a lépcső aljánál megálltam. Lehet, hogy nem szép dolog, de kihallgattam, ahogy Harry beszél valakivel.
- Figyelj, Kicsim! Tudod, hogy tőle van gyerekem! Amint, tudunk találkozunk! Megígérem! - a könnyek csak úgy folytak ki a szememből.

Visszarohantam a szobába és felöltöztem. Felvettem a kabátom, még fent hívtam egy taxit. Gyorsan lementem, Harry pont akkor jött ki a konyhából.
- Hova mész? - nézett rám.
- El.
- Bővebben?
- Semmi közöd hozzá! - néztem rá és már ki is léptem az ajtón.
Beültem a Taxiba és hazamentem. Otthon anya, nem kicsit lepődött meg. Mondtam, hogy mi van, és elmondtam neki a tervem is. Elmegyek Holmes Chapelbe és elhozom Darcy-t, majd elköltözök vele New Yorkba. Anyu azt mondta, hogy ilyen feldúltan nem mehetek egyedül, így velem jön. Beültünk a kocsiba és mentünk is. Anyu szólt apunak.

3 és fél órányi utazás után megérkeztünk. Anne meglepődött. Nem is kicsit. Gemma és Robin is.
- Anne, elviszem Darcy-t. - mondtam.
- Baj van Hanna? - tapintott a lényegre.
- Elköltözöm vele Harry-től! Ti láthatjátok, de ő nem! - mondtam határozottan és kezdtem összeszedni a holmiját. Miután mindent elmeséltem, pakolás közbe, Anne azt mondta igazam van, mérges lehetek, de had lássa  lányát. Nem fogom neki hagyni! Beraktuk az ülést a kocsiba és elköszöntünk. Én hátra ültem Darcy-val, anyu pedig vezetett. Darcy végig aludt, még jó, hogy megetettem. Mikor hazaértünk, Én visszamentem Harryhez összeszedni a cuccunkat, anyu pedig vigyáz Darcy-ra. Mikor odaértem, csak berontottam. Darcy szobájába mentem és összeszedtem a holmijait, majd mentem a mi szobánkba. Harry az ágyon volt, egy másik lánnyal. És nem társasjátékoztak! Az ajtót becsaptam, inkább veszek új ruhákat! Darcy cuccait beraktam a kocsiba és mikor ültem volna, be Harry lépett ki az ajtón.
- Nem teheted! - kiabált.
- Figyeld meg, hogy megteszem! Soha többet nem látod a lányod! Soha! - és beszálltam. Hazamentem és anyu kivitt minket a reptérre. Anyának van ott egy kisebb lakása, ott fogunk élni. Apu pedig küld mindig pénzt, Én majd onnan dolgozok, mint asszisztens, segítek apának. Régen nagyon sokat voltam vele így megtanultam.
Mikor a repülőről leszálltunk mentünk is a lakáshoz. Nagyon jól néz ki és, modern. A cuccok már ott voltak, elhozattam őket. A kiságyba beleraktam a matracot és Darcy-t leraktam aludni. Elkezdtem kipakolni a cuccokat, és majdnem végeztem is vele, mikor anyu hívott.
- Harry itt járt. Kérdezett titeket, hogy hol vagytok.
- Elmondtad?
- Nem! Dehogy mondtam! Tudom milyen ha megcsalnak! Hazudtam, azt mondtam, hogy Los Angelesbe vagytok, de pontos címet még Én se tudok, mert majd ti jöttök és nem Én megyek hozzátok. De szerintem nem vette be, mert itt áll a fekete autó, amiből téged is figyelt. Lehet azt várja, hogy elmenjek hozzátok.
- Anyu, majd találkozunk valamikor, meg beszélünk gépen! De semmi estre nem mond el, hogy hol vagyunk! Lét szíves! Kiakarom törölni a fejemből! Így is nehéz lesz hisz van tőle egy gyerekem!
- Nem mondom el, hogy New Yorkba vagytok! Megígértem!
- Köszönöm! - ekkor meghallottam, ahogy Darcy sír. - Anyu mennem kell! Darcy elkezdett sírni. Majd később lehet beszélünk! Szia! Puszilom aput!
- Rendben, megmondom! Szia, puszilom a kis unokámat. - és leraktuk. Mentem Darcy szobájába, ahol kislányom még ébren volt. Mikor a kiságy felé hajoltam, rögtön abba hagyta a sírás. Kiemeltem és Kivittem a nappaliba. Leültem vele és megetettem. Miután evett és megbüfiztettem, kicseréltem a pelusát és megfürdettem, majd leraktam aludni. Miután elaludt, Én is lezuhanyoztam, majd lefeküdtem aludni.

~Egy hónap elteltével~

Már az Én kislányom egy hónapos! Már nagyon sokat nőtt és már nem csak enni vagy esetleg fürdeni kel fel, hanem fél vagy egy órát már fent tud lenni. Ha nekem vásárolnom kell, vagy elintézni valóm van akkor a szomszéd néni és a férje nagyon szívesen vigyáznak rá. Van már egy barátnőm is, Jakie, aki a másik szomszédom, ő is szívesen vigyáz Darcy-ra. Anyu és apu szomorúak, mert csak kamerán keresztül látták az egy hónap alatt, de anyunak, most lesz, majd a születésnapja így megyünk haza pár napra. Már Én is többet alszok mint négy-öt óra. Már közelítek a hét felé. Ennek nagyon örülök. Apuval a munka nagyon jó. Ha bármi baj van akkor megérti és ad haladékot, de addigra mindig kész van, épen ami kell! Harry rengetegszer keresett és még fog is. Hisz nem láthatja a lányát, ah egyáltalán érdekli. Anyu mindig mondja, hogy becsenget hozzájuk minden nap és megkérdezi, hogy jól vagyunk-e és, hogy nekem van-e valakim. Na igen. Összeismerkedtem egy velem egyidős sráccal, James. Elfogadja, hogy van egy lányom, és támogat mindenbe. Elmondtam, neki Harry-t és nem érdekli. Nem érdekli a múltam csak a jelenem. Anyu szülinapjára is jön velünk, mivel anyuéknak meséltem róla, így már megszeretnék ismerni. Nem lakunk együtt, de sokat van nálunk és már mi is voltunk nála meg egyedül Én is. A szülei imádják Darcy-t, és azt hiszem velem is jól kijönnek.
Anneékkel is tartom a kapcsolatot, beszélünk Skypon. Anne, Gemma és Robin nagy érdeklődéssel hallgatnak végig és Én is őket. Darcy-ról mindig küldöm nekik a képeket. Eleanorral is beszéltem többször is, és megbeszéltük, ha hazamentünk akkor találkozunk és csapunk egy csajos estét, persze semmi pia, hisz Én nem ihatok a szoptatás miatt. Ő tudja, hogy hol vagyunk és már járt is nálunk, megígérte, hogy nem mondja el Harrynek és senki másnak.

Ma megyünk, anyuékhoz, vissza Londonba. Valamilyen szinten várom, hisz ott nőttem fel, de belegondolva, hogy Harry is ott van. Inkább maradnék. Anneékkel is találkozunk, persze Harry tudta nélkül. Megmondtam nekik, ha meglátom Harry-t a közelbe eltiltom tőlük is. James, ma nálunk aludt. Reggel gyorsan megreggeliztünk, Darcy külön kapja a kaját, ugyanis még mindig szoptatom. A csomagokkal együtt mentünk a reptérre, majd felszálltunk a gépre.

Újra Londonba vagyunk! Darcy a babahordozóba aludt. Apu jött ki értünk a reptérre. Még ott bemutattam neki James-t. James előre ült Én pedig hátra Darcy-val. Mikor a ház előtt megálltunk Én kiszedtem Darcy-t addig a fiúk bevitték a bőröndöt. Egy ismerős hang megszólalt mögülem.
- Sziasztok!
Megfordultam, Harry állt előttem. Teljes életnagyságba.
- Mit szeretnél? - kérdeztem köszönés nélkül.
- A MI kislányunkat és az anyukáját. - nézett szemembe.
- Minden rendbe, Kicsim? - lépett mellém James.
- Igen, bevinnéd Darcy-t? - néztem rá mosolyogva.
- Természetesen. - emelte ki, adott egy gyors puszit és ment is be.
- Ki ez a ficsúr?
- Darcy apja!
- Én vagyok az apja! Ez a papírzacskó hozzád ne merjen érni, de a lányomra még rá se nézzen. - fogta meg a kezem. - Milyen jogon mondod azt, hogy az övé az Én gyerekem?
- Ő nem olyan erőszakos mint Te! Nézz már magadra! Bűz lesz a piától! A borotvával összevesztél? És tudod ő nem csalt meg, KÉTSZER is! - kiabáltam az arcába, majd karom kitéptem szorítása közül, és "véletlen" nekimentem vállának, majd bementem a házba. Köszöntem anyunak, már mosolyogva. James ép Darcy-val játszott. Már lehet neki, gügyögni, meg ha mosolyogsz valamit mosoly félét varázsol az arcára.
- Olyan, jó, hogy itt vagytok! Nagyon szimpatikus a barátod! - beszélgettünk anyuval a konyhába.
- Én is örülök, csak az a találkozó Harryvel nem igazán kellett.
- Voltak itt Anneék, hátha előbb jöttetek.
- Tényleg, fel is hívom őket. - vettem kézbe a telefonom.
Pár csörgés után már fel is vette Anne.
- Szia, Hanna! - szólt bele.
- Szia, ma tudunk akkor találkozni?
- Igen! Fél óra múlva a plázánál?
- Oké, ott találkozunk.
Összeszedtem Darcy-t , majd beültem az autóba Darcy-val együtt, James itthon marad mivel kínos lenne bemutatni a gyerekem nagyanyjának. A plázához érve bementünk és rögtön meg is láttam Anne-t, majd Gemmát és mögöttük sétálni Robin-t. Ők is észre vettem minket és már indutak is felénk.
- Sziasztok! - köszöntek.
- Sziasztok! - köszöntem. Darcy elaludt. Mondjuk nem csodálom, James lefárasztja, szinte mindig. Beültünk egy Starbucks kávézóba. Rendeltünk, majd Anneék kérdezgettek, amikre Én válaszoltam. Véletlen tekintetem az ajtóra tévedt és Harry lépett be rajta.
- Megmondtam, hogy ha szóltok neki Ti se láthatjátok! - néztem rájuk. - Gyere Kicsim! - vettem el Annetől.
- Hanna, csak öt percet adj! - ért hozzánk Harry.
- Azt se érdemled meg, hogy rád nézzek! - raktam Darcy-t a babahordozóba.
- Jó Te nem bocsájtasz meg, de a lányom az enyém is! Nem sajátíthatod ki! Vagy mondja annak a ficsúrnak, hogy apa?
- Jobban örültem volna, ha Dave az apja! - néztem a szemébe.
- Hogy mondhatsz ilyet? - lágyult meg a hangja.
- Nem az a kislány vagyok, akit Te elraboltál! Felnőttem, mert muszáj volt! Többször okoztál fájdalmat, de soha nem kértél bocsánatot. Darcy-t nem így akarom, majd látni! Hogy ilyen erőszakos és félelmetes! - mondtam szemébe.
Darcy elkezdett sírni így én nyugtatgattam.
- Soha nem tudnám bántani! Téged se, nagyon szeretlek titeket és hiányoztok. Igen megcsaltalak, de megbántam! Tudom, hogy szeretsz, csak sok fájdalmat okoztam neked, és ezért nem tudsz velem lenni, de ezt az eszed súgja! Nem a szíved! - mondta nyugodtan.
- Lehet, hogy az eszem ezt súgja, de jobban teszem, ha rá hallgatok! - vettem fel a kabátom. - Holnap elutazunk és onnantól nem látod soha többet a lányod! - vettem fel a táskám, majd Darcy-t megemelve indultam el kifelé.
Negyed óra múlva már otthon voltam. Darcy-t megetettem, anyuval együtt lefürdettük és már aludt is az Én kis tündérkém.

Arra lettem figyelmes, hogy valaki rázogatni kezd. Kinyitottam a szemeim és Harryvel találtam magam szembe. Kifújtam a levegőt és szorosan magamhoz öleltem.
- Kicsim, Hanna! Csak rosszat álmodtál! - simogatta a hátam.
- Nagyon rossz! Ugye soha nem fogsz megcsalni? - néztem már szemébe.
- Soha! - mosolygott rám, majd megcsókolt. Csókunk hosszabbra sikeredett, mint szerintem terveztük.
Azon kaptuk magunkat, hogy már nincs rajtunk felső illetve Harry-n nadrág, de nem álltunk le. Csók, csókot követett. Érintés érintést. Harry lábaimat simogatta.

Oldalamon csókolt egészen fel nyakamig.
- Kívánlak! - suttogta fülembe.
- Én is! - fordítottam helyzetünkön. Lehajoltam hozzá és durván csókoltam.
Miután a csókkal végeztem, kiszívtam nyakát. Boxerét lehúztam róla, és férfiasságát kezdtem izgatni.
- Ha nem akarod akkor nem kell! - szólt Harry.
- De, akarom! - csókoltam meg utoljára, majd férfiasságához hajoltam, és számba vettem. Először csak félig, majd teljes hosszát számba éreztem. Miután örömnedvét kicsit fintorogva, de lenyeltem. Fordított helyzetünkön és Én kerültem alulra. Csókolt ahol csak tudott. Nyakam nem kicsit kiszívta. Melltartóm kikapcsolta és melleim masszírozta. Majd egyszer csak megéreztem, ujjait legféltettebb pontomnál. Először csak egy ujját, majd két ujját éreztem magamba.
- H-harry, Én mindjárt! - nyögtem.
Kihúzta ujjait és lenyalta azokat. Megcsókolt, és belém vezette magát. Lassan kezdett mozogni, majd egyre gyorsabban. Fájt ahogy mozog, az orvos meg is mondta, hogy legalább kétszer kell együtt lennem Harryvel mire nem fog fájni. Nem érdekelt, hogy fáj. Harry egyre gyorsabb tempót diktált.
- H-h-harry! - nyögtem.
- Én is kicsim! - lökött még párat rajtam, majd fáradtan dőlt le mellém. Mellkasára húzott és ránk húzta a takarót.
- Hiányzik Darcy. - szólaltam meg.
- Akkor nem is volt jó velem? - nézett rám.
- Nagyon jó volt veled, de akkor is hiányzik! - csókoltam meg.
- Akkor öltözzünk fel és menjünk el érte. - mondta remek ötletét.
- Oké. - húztam le róla a takarót és magamra csavartam és a szekrényhez léptem.
- Héé! - horkant fel. - Minek takargatod magad? Gyönyörű vagy!
- Mikor terhes voltam, nagyon meghíztam és nem tudom leadni. - szomorkodtam és kivettem egy fehérneműt, majd mentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam.

~Harry~

Miután Hanna bement a fürdőbe szedtem magamnak elő ruhát, és felhívtam anyut, hogy ma megyünk és legalább két napot még ott alszunk. Remélem, Hanna is belemegy. Majd bementem a fürdőbe. Hanna a tükör előtt állt, fehérneműbe és magát nézegette, majd tett egy mozdulatot.

- Hé, Kicsim. Mit csinálsz? - rám nézett szomorúan.
- Kövér vagyok! - ment el mellettem.
Vajon, most mi ez a kövér vagyok szakasza? Megint terhes lenne és hangulat változásai vannak? De, még túl korai lenne, ez kilőve. Majd megkérdezem anyut. Ő biztos tudja. Gyorsan lezuhanyoztam, majd felöltöztem és kimentem. Hanna már a bőröndökbe pakolt be, felöltözve.

Miután bepakoltunk mentünk is, egy Nando's-nál megálltunk és vettünk kaját, amit út közbe el is fogyasztottunk. Hanna nagyon keveset evett, nem akartam neki szólni, nehogy veszekedés legyen a vége.

Mikor odaértünk, a cuccokat Én kivettem Hanna pedig már ment is be. Anyu nyitott ajtó.
- Sziasztok! Jó, hogy itt vagytok! Már hiányoztatok ám Darcy-nak. - ölelgettet minket. - Bent vannak a nappaliba. Hanna és Én is gyorsan levettük a cipőnket, majd mentünk be a nappaliba.
- Sziasztok! - köszöntünk, Gemma, Robin és anyának a testvére, Ashlyn ültek a nappaliba és kislányunkkal játszottak.
- Ashlyn, ő a barátnőm, Hanna. Hanna ő anyának a testvére Ashlyn. - mutattam be őket.
- Örültem Hanna. - fogtak kezet.
- Részemről a szerencse. - mosolygott csodálatos barátnőm.
Oda ment Darcy-hoz és kiemelte a járókából, amibe feküdt.
- Nagyon aranyos és szép kislányotok van! - dicsérte Ashlyn. - Meglátszik, hogy az anyjára ütött. - poénkodott.
- Hanna, ha már itt vagytok, megetethetnéd! Reggel nem igazán akart enni! - jött be anya.
- Jó! - ment fel az emeletre. Miután eltűnt, rögtön rá is kérdeztem anyánál.
- Anya, kérdezhetek valamit?
- Persze, Kisfiam. - mosolygott és leült.
- Mitől van az, hogy kövérnek hiszi magát?
- Felszedett néhány kilót, mert terhes volt, de majd lemennek. Dicsérgesd és bókolj neki! Azok általában bejönnek! És törődj vele többet!
- De, hogy amikor ott a gyerek és egy szabad perce sincs?
- Találj ki valamit! Ti vállaltátok a gyereket!
- Harry, ne hallgass anyádra! Dicsérgesd, és törődj vele! Vidd el nyaralni, a kicsit meg hozzátok el ide. Ha kell még Én is szívesen vigyázok rá! Csak használjátok, ki, hogy fiatalok vagytok! - szólt, Ashlyn.
- Oké, akkor bókoljak neki, kényeztessem el és törődjek vele többet? - erre bólintottak.
Tovább nem tudtunk beszélni mivel Hanna jött le, Darcy-val a kezébe.

~Hanna~

Miután Darcy-t megetettem, visszamentünk. Darcy már majdnem elaludt mikor megszólalt a csengő. Anne, ment ajtót nyitni és egy nem várt személy érkezett. . .

12. Rész - 1+1=3

Sziasztok!
Újra résszel jelentkezem! Most talán gyorsabban megírtam, de nagy szomorúságomra  nem kaptam komit!
Lét szí komizzatok is! Feliratkozni ér! Várom  az újabbnál újabb olvasókat.
Puszi:        
                                                    Adri xx

- Köszönöm! - adtam arcára egy puszit.
- Felmenjek veled?
- Maradj lent, beszélgess! - mentem fel. . . 

Harry szobájába mentem és lefeküdtem pihenni. A fájdalom elmúlt és jobban éreztem magam. Az ajtó nyitódott és Harry lépett be rajta. Leült az ágyra és elkezdte simogatni a hasam. 
- Úgy fogom szeretni mintha az enyém lenne! - nézett rám, de közbe ugyanúgy simogatta a hasam. 
- A te gyereked is! - fogtam meg a kezét. 
- Nem lehetsz benne biztos! 
- De, érzem, hogy a tiéd! 

Még beszélgettünk egy ideig, majd Harry lement. Én elővettem a telefonom és felhívtam rég nem látott szüleim. Jól leszidtak, hogy nem kerestem őket, és megígértem hogyha hazamegyünk akkor rögtön megyek hozzájuk. Mondtam, hogy terhes vagyok! Anyu elkezdett sírni, apa is örült, de úgy közölte, hogy vigyázhattunk volna jobban is! Majd lementem, hisz megéheztem. A nappaliba, Harry ült és egy lány az ölébe vele szembe, pont csókolóztak. Harry keze a lány fenekét markolászta. Fájt látni. Egy hang megszólalt mögülem. 
- Harry mi a szent szart csinálsz? - kiabált vele Gemma. 
Kezdtem magam felhúzni és a fajdálom, ami mikor megláttam őket elkezdődött, csak erősödött. 
- Gemma, nagyon fáj! - folyt ki egy könnycsepp szememből. - Ááá. - fogtam meg a korlátot és simogattam a hasam. Harry lelökte magáról a lányt és rohant hozzám. Meg fogta a hátam, de én lelöktem érintését. 
- Ne nyúlj hozzám! - kiabáltam vele. - Nagyon fáj! - ordítottam. Gemma hívta a mentőket, Anne pedig mellettem állt és segített leülni a kanapéra. A mentők hamar megérkeztek, és elvittek. Anne jött velem, Gemma és Harry pedig mögöttünk autóval. A kórházhoz érve egy orvos rögtön fogadott minket és meg is vizsgált. Kaptam egy fájdalom csillapított és, ha bármi bajom lenne akkor vissza kell jönnöm. És ha ez még nem is lenne elég, veszélyeztetett terhes lettem. Hát nem remek? Harry-vel még ma össze veszek, mert biztos, hogy elköltözök tőle és vissza megyek Londonba. Én egy ilyen féreggel nem maradok! A gyereket se láthatja! 

~4 hónappal később~

Holmes Chapelből még aznap eljöttem. Harrynek megmondtam, hogy nincs szükségem egy olyan emberre, aki megcsal. Szeretem, de nem akarok mindig azon gondolkodni mikor nincs velem, hogy most éppen meg nem csal-e. A hasam már tényleg nagy. 8 hónapos terhes vagyok! Mit is vártam? Hogy megőrzöm az alakom? Nagyot tévedtem. több mint 20 kilót híztam, olyan vagyok mintegy hájpacnik! Vissza költöztem a szüleimhez. Anyu és apu nagyon örültek nekünk. Anyu itthon van velünk, mert bármelyik pillanatba szülhetek, apu viszont dolgozik. Harry a házunk előtt áll egy fekete autóba ül és figyel. Már azóta mióta vissza költöztem. 
Ez a reggelem is úgy kezdődött, ahogy minden héten. Ma hétfő van, így mehetek az orvoshoz. Felöltöztem, természetesen még mindig kismama ruhába. 

A táskámba beleraktam mindent, kabátomat és cipőmet felhúztam és lementem. Anyu már várt. Beültünk a kocsiba és mentünk az orvoshoz. Mögöttünk jött Harry is. Nem értem minek követ, de most már kezd elegem lenni. Eleanorral tartom a kapcsolatot, ahogy Anneel és Gemmával is szoktam beszélni. Ahogy a rendelőhöz értünk, besiettünk, hogy Harry ne tudjon minket utolérni. Hívogat, de soha nem hallgatom meg még fel se veszem. Mikor az utcán közeledik felém Én elkerülöm. Valamit mindig kitalálok, hogy ne kelljen vele találkoznom, vagy csak beszélni. Az orvos rögtön fogadott is minket és mondta, hogy lehet, hogy még ma megszülök, de lehet, hogy egy hónap múlva. Semmi sem biztos! Csináltattam egy apasági tesztet és Harry az apja. Ezt sikerült úgy megcsinálnom, mikor magzat vízmintát vettek akkor abból küldtek a laborba és nálam maradt Harry egy fésűje, amit nem tudom miért nem dobtam ki. Beküldtem azt is és, kiderült, hogy Harry az apja. Nem mondtam el Eleanornak, Annenek vagy Gemmának. Nem akartam, hogy Harry a közelembe jöhessen, és azt se akarom, hogy a gyerekem olyan legyen mint ő! Pedig nagy esély van rá! Az is kiderült, hogy kislány lesz! Anyával megbeszéltem, hogy hazafelé Én vezetek, őt otthon kirakom Én pedig megyek és veszek néhány cuccot a kicsinek. Ez így is történt. Elmentem a plázához és bementem egy baba boltba. Vettem, neki badit, cumis üveget és amit tudom, hogy még nem vettem. Ahogy kiléptem megláttam Zayn-t, Harry-t, Liam-et, Louis-it és Niall-t na meg persze Eleanor-t. Csak ne vegyenek észre! Imádkoztam. Elmentem mellettük és már azt hittem, hogy sikerült, de nagyot tévedtem. 
- Már nem is köszönsz nekünk? - szólt Niall. 
- Sziasztok! - fordultam meg. Harryvel találkozott tekintetünk, de Én gyorsan el is kaptam. 
- Jól vagytok? - kérdezte Zayn. 
- Meg vagyunk! - mosolyogtam. 
- És mikor jön a baba? - Liam. 
- Nem tudom! Bármelyik pillanatba megindulhat a szülésem. 
- És kislány vagy kisfiú? - Louis. 
- Kislány. - mondtam büszkén. 
- Már tudod kié a gyerek? - Harry. 
-Nem! És nem is érdekel! - válaszoltam keményen. - De ha nem haragszotok meg Én most megyek! Sziasztok! - intettem és már mentem is. 
- Hanna, ne! Várj egy kicsit! Had menjünk veled. - Eleanor. 
- Jöhettek, de vásárolni megyek! - mosolyogtam. 
- Megyünk! - mondták teljesen egyszerre. 
Bementünk néhány kisbaba boltba és az összes fiú vett valamit! Eleanor a ruhákat nézegette. 
- Hanna ez mi? - jött oda Niall egy mellszívóval a kezébe. 
- Szerintem nem akarod tudni! - ráztam a fejem. 
- Már Én is kíváncsi vagyok! - mondta Liam és Louis. 
- Mellszívó! - böktem ki. 
- Fúj! - rakta le Niall. 
- Hanna, nézd milyen aranyos! - mutatott fel egy kis ruhát El. 
- Nagyon aranyos, de ilyen már van. 
- Óhh. - rakta vissza. 
Harry próbált velem beszélni, de Én kerültem. Anyu hívott, hogy apu keresett és, hogy várnak, mert kész a kaja. Jó, hogy mondja már farkas éhes vagyok. 
- Na srácok, Én megyek! Anyu most hívott. Sziasztok! Köszi, hogy velem voltatok! - öleltem meg Eleanort és a többieket kivéve Harry-t. Kikísértek az autóig, majd integettek. Haza értem, majd ettünk és beszámoltam a délutánomról. Megmutattam mit kapott a kicsi a srácoktól. Holnap lesz a baba váró buli. El is felejtettem szólni El-nek. Írtam neki gyorsan egy SMS-t: 

Szia! Elfelejtettem szólni, hogy holnap lesz a babaváró buli! Gyere el, hozd Pezz-t is! Várunk titeket! Xoxo Hanna.

Nem sokára kaptam is a választ:

Szia! Ott leszünk, már megbeszéltem vele! Puszilunk! Ha jön a baba szólj és rohanunk hozzá d a kórházba! xx El. 

 Erre már nem írtam vissza csak lezuhanyoztam és aludtam is.

Éjjel arra keltem, hogy olyan érzésem van -elég csiki!- mintha bepisiltem volna! Felkapcsoltam a lámpát, a takarót felhajtottam és az egész ágy tiszta víz volt. Kikeltem az ágyból és megtöröltem magam, majd felöltöztem. A ruhám, már össze van szedve, mióta az orvos megmondta, hogy bármelyik pillanatba szülhetek. A cuccom kirugdostam a lépcsőig és bementem anyuék szobájába.
- Anyu, apu, elfolyt a magzat víz! - ráztam anyut.
Rögtön szemeik kipattantak és már öltöztek is fel. Meg volt az első fájásom. Gyorsan beültünk a kocsiba. Én ültem hátul. Elővettem a telefonom és hívtam El-t.
- Igen? - szólt bele álmosan.
- Szülök! Ááá! - megint fájásom volt.
- Jézus úr isten! - hát már kevésbé volt álmos! - Megyünk! Maradj ott! Vagy ne! Menj a kórházba! Majd ott találkozunk! - rakta le!
A kórházhoz érve, már El-ék ott voltak, hát ők közelebb laknak. Apu segített kiszállni az autóból,de akkor megint fájás jött.
- Ááá! - szorítottam apu kezét.
- Én is ezt mondom! - gondolom fájt neki ahogy szorítottam a kezét.
- Harry ezért még kinyírlak! - néztem rá.
- Miért? - csodálkozott.
- Mert teherbe ejtettél! Ááá! Anyu ez cseszettül fáj! - néztem segítségkérően. - Soha többet nem leszek terhes! - jött ki az orvosom és mellette még két ápoló. Beleültettek egy tolószékbe és toltak befelé. Harry mellettem sétált és fogta a kezem, ahogy Zayn is. mivel hirtelen az egyik fájásnál az övét kaptam el.
- Miért nem mondtad el? - kérdezte Harry.
- Mert nem akartam, hogy közöm legyen hozzád! - szorítottam össze a szemeimet.
Ahogy beértünk a vizsgálóba, megvizsgált az orvos és megmondta:
- Hanna, van egy rossz hírem! - ült le. - Vagy a baba vagy Te fogsz meghalni. Még semmi se biztos! Lehet, hogy mind a kettőtök életbe marad! De már most kifáradtál! Lehet, hogy a szülést már nem bírod ki! - magyarázta.
- MRS. Collins! A kislányom mentse meg, ne engem! Kérem! - néztem könnyes szemmel! - Én már éltem, de Ő még nem! - folyt ki egy könnycsepp.
- Rendben, Hanna. Apás szülés lesz?
- Ha az apja bejön akkor igen, ha nem akkor az anyám jön be velem. - töröltem meg a szemem. - Ááááááá!! - jött megint egy fájás! A dokinő megvizsgált és már kitágultam így áttoltak a szülőszobára. Mikor kiértünk, Harry és anya rögtön mellettem termett.
- 5 percig itt hagyom utána muszáj menni! - ment el.
- Ugye bejössz velem? - néztem Harryre.
- Be! - mosolygott.
Mindeni szurkolt és izgultak még szerintem anya jobban mint Én. Harry elment átöltözni engem addig bevittek a szülőszobára. A doki bejött Harryvel a nyomába és kezdetét vette a szülés.

4 órán keresztül küzdöttem. Egy gyönyörű kislányunk lett. És igen, Én is túl éltem. A nővér Harry karjába adta a kicsit és kiment vele. Engem addig az orvos elrendezett. Elfáradtam, de megérte! Egy nővér kitolt és akkor már anyának a kezébe volt a kicsi. Betoltak a szobába és pár percen belül már mindenki bent volt. Fáradt voltam, de ahogy a többiek boldogan fogták a Kislányom. Bejött a nővér, nyomába Anne, Gemma és Robin.
- Fel kell vennünk az adatokat. - jött mellém.
- Rendben. - mondtam fáradtan.
- Hogy hívják a Kislányt?
- Darcy Anne Styles. - néztem Harryre majd Annere. Harry meglepődött, hogy az ő nevét mondtam, Anne pedig már sírt.
- Rendben. Anyja neve?
- Hanna Peterson.
- Apja neve?
- Harold Edward Styles. - itt Harryre néztem, aki nem kicsit fintorgott.
- Köszönöm! Hagyják pihenni az anyukát! - és kiment.
- Köszönöm! - ölelt meg Anne.
- Nincs mit! - mosolyogtam.
- Hogy-hogy az Én nevem adtad? Azt hittem nem akarsz velem lenni!
- Mert szeretlek! - néztem a szemébe.
- Én is szeretlek! - csókolt meg.
Darcy elkezdett sírni, így Louis gyorsan le is passzolta, nekem. A karomba rögtön megnyugodott, kinyitott kis szemecskéit és rám nézett. Kezével mellemet fogta.
- Harold, rád ütött a gyerek! - nevetett Zayn.
- Miért? - nézte a kicsit.
- Mert Hanna mellét fogja! - veregette meg a vállát Liam.
- A perverz fajtátok! - nevetett El.
Kislányom elkezdett sírni.
- Darcy éhes! - mondta egyszerre Anne és Anyu.
- És mit csináljak? - néztem segítségkérően.
- Szoptasd meg! - vágták rá.
- De hogy? - este kétségbe.
- Hallgass az ösztöneidre! - mosolygott Anne.
- Srácok, menjetek ki. - kértem őket.
- Én is? - Harry.
- Nem! - ráztam a fejem.
Anyu, Anne, Gemma és Eleanor maradtak csak bent, na meg ugye Harry, aki mögöttem ült.
- Gombold ki a felsőd és rakd a mellbimbódhoz a száját. - mondta Anne.
Megcsináltam és rögtön táplálkozni is kezdett. Anne, anyu, Gemma és El kimentek. Harry bent maradt velem és simogatta a hátam.
- Vettem egy új házat. Ha akarsz akkor vissza költözhetsz hozzám! - adott egy puszit a vállamra.
- Szeretnék, de elbírunk ketten vele? - néztem rá.
- Segítek amibe tudok! Mondjuk szoptatni nem tudok, meg pelenkát cserélni, fürdetni és ezekhez hasonló, de majd megtanulom! - mosolygott.
- Biztos, hogy egy nővel mint én akarsz egy fedél alatt élni? És egy olyan tündéri kislánnyal, mint a MI kislányunk? - néztem szerelmemre.
- Biztos vagyok benne! Talán ez éltem legbiztosabb pontja, hogy van egy csodálatos barátnőm és egy gyönyörű kislányom!
Addig beszélgettünk míg Darcy elaludt kezeim közt. A nővér elvitte a többi csecsemőhöz.

~3 nap múlva~

Már itthon vagyunk, max 1 órája. Harry új háza remek! Nagyon nagy és gyönyörű. Anyáék és Anneék is itt vannak velünk! A srácoknak most dolguk van. Harry minden nap bent volt nálunk a kórházba és el se mozdult mellőlünk. Darcy nagyon aranyos és szerencsére nem sokat sír, max, ha nem az van, amit ő akar.
Már szépen növöget és mozgatja kezeit, de még szinte alszik eszik, alszik eszik. Az Én legnagyobb szerencsémre éjjel négyszer felkel! Örülök ám!

~Másnap~

Reggel arra ébredtem, hogy Darcy sír.
- Harry, menj! - löktem meg. Ahelyett, hogy felkel és átmegy hozzá, morgott egyet egyet és megfordult. - Kösz! - keltem ki az ágyból. Felvettem a köntösömet és átcsoszogtam a szobájába. Kivettem a kiságyból, lementem a nappaliba és leültem, majd megetettem. Megbüfiztettem, beraktam a nappaliba lévő járókába és ott el is aludt. Elfeküdtem a kanapén, betakaróztam és már aludtam is.
Arra keltem, hogy Harry simogat.
- Mit akarsz? - nyitottam ki a szemem.
- Bocs, de éhes! - fogta Darcy-t a kezébe.
Felültem és megetettem. Harry a velem szembeni fotelből figyelte, szinte bealudtam szoptatás közbe! Mikkor már ép eleget evett elhúzta fejét. Megbüfiztettem,  és már aludt is vissza. Felvittem a szobájába és leraktam a kiságyba. Visszamentem a nappaliba szólni Harrynek, hogy Én visszamegyek és még lefekszem.
- Harry, Én megyek lefekszem. - adtam arcára egy puszi.
- Ne hagyj itt! - fogta meg a kezem.
- Nagyon fáradt vagyok! - húztam el kezem és felmentem. Lefeküdtem a szobánkba és aludtam is.

Mikor felkeltem, most nem Darcy sírására hanem a csengőre. Kinyújtózkodtam és észrevettem, hogy most kipihentem magam. Gyorsan felvettem egy cicanadrágot és rövid ujjas felsőt. Benéztem Darcy szobájába és pont akkor ébredt, már kezdett volna sírni, mikor kiemeltem az ágyból. Kicseréltem a pelenkáját, és mikor öltöztettem fel, belépett az ajtón, Harry.
- Itt van a Te szüleid és az Én szüleim. Majd gyertek le. - adott egy rövid csókot és le is ment. - Egy hétig majd el kell utaznom! Este elmondom! - ment ki. Darcy-t gyorsan felöltöztettem és lementem. Anne, Des, Gemma, Robin, Anyu és Apu is ott voltak. Köszöntem, majd Anne már el is vette Darcy-t. Nagyon sokat kérdezgettek minket.
- És Harry Te is felkelsz hozzá éjjel? - kérdezte Gemma.
- Igen! - mondta.
- Soha nem kell fel! - válaszoltam.
- Akkor most melyik? - Anne.
- Soha, nem kell! Szólok neki, morog egyet és átfordul a másik oldalára.
- Miért vagy ilyen? - kérdezi Harry.
- Mert fáradt vagyok! - álltam fel és kimentem a konyhába.
Anne jött be hozzám. Leült velem szembe a székre.
- Látszik, hogy elfáradtál! Tudom, hogy voltál orvosnál is, mondta Harry. Az orvos nem segít abba, hogy többet aludj. Harryvel, majd beszélek, hogy segítsen többet.
- Nem kell Anne. Akkor megint megkapom, hogy Én csak panaszkodni tudok. És semmi hasznom. Pedig Én kelek fel hozzá éjjel négyszer. Én szoptatom, én cserélek pelenkát és foglalkozok vele többet. - akkor belépett az ajtón . . . 

11. Rész - Again!!

Sziasztok!

Hozzam a kövi részt,remélem tetszeni fog!!

A komiknak örülnék˘!!

Jó olvasást hozzá! *.* 

Puszi:

                  Adri xoxo 

Nagyot csalódtam Davebe. Pont tőle nem vártam volna el, hogy elrabol! Ahogy ránéztem felkuncogott.
- Reméltem, hogy hamar felkelsz! - állt fel és felém közeledett.
- Miért raboltál el? - néztem fel rá.
- Mert magadtól maximum csak egy-két órára jöttél volna. - rántott vállat.
Megerőszakolt. Minden testrészem hasogatott. Fájt minden egyes mozdulat, még a levegő vétel is.

~Egy hét elteltével~

Még azóta is Dave fogságába vagyok. Minden egyes nap megbánom, hogy szóba álltam vele és igent mondtam a találkozásra. Minden nap meggyalázott.
Ez a nap is ugyanolyan volt mint a több. Megint megerőszakolt. Délután lehetett, mikor hangokat hallottam. Természetesen a hangokra felfigyeltem. Az ajtó nyitódott és nem Dave jött be rajta hanem. HARRY!! Ennyire még soha nem örültem neki. Végre vége a sok szenvedésnek és Dave már nem bánthat. Harry mellém lépett és leguggolva, ölelt. Arcom mellkasába fúrtam és pár könnycsepp ki is folyót, persze az örömtől.
- Nagyon aggódtam érted! - emelt fel Harry. Erőm már alig van. Szinte semmit nem ettem ezen a héten. Szervezetem elgyengült.
- Te is! - öleltem gyengéden.
Rám terített egy rongyot és ki vitt. Újra fényt láttam és nem csak a majdnem sötétséget! Jó volt kint lenni a friss levegőn. Louis és a srácok már a kocsi előtt voltak. Beültünk a kocsiba, persze köszöntek, de majd később megölelgetnek. Visszamentünk a szállodához és ettem, gyorsan lezuhanyoztam és aludtam.

Mikor felkeltem már nem fáradság volt arcomon hanem a kipihentség. Ahogy körülnéztem megláttam Harryt majd a többieket.
Ahogy észre vették, hogy fent vagyok mindenki köszönt és halálra ölelgettek, majd kettesbe hagytak minket Harryvel. Az ágyon feküdtünk én pizsamába ő pedig már teljesen felöltözve.
- Szeretlek! - mondta ki azt a szót, amit nem is gondoltam volna. Felnéztem rá és szemei könnyesek voltak, még soha nem láttam ilyennek! - Majd beleőrültem, hogy nem vagy mellettem! Mikor Louis elmondta, hogy Dave rabolt el nagyon mérges lettem. Miután megtaláltuk a búvó helyét, rögtön odamentünk és kihoztunk téged. Fájt megtörtnek látni. Látszik rajtad, hogy bántott. - adott a homlokomra egy puszit.
- Én is szeretlek! - csókoltam meg. Szenvedélyes csók volt. Már az ágyon felém kerekedett, mikor eltoltam magamtól. A szemem lehunytam és beugrottak azok a képek ahol Dave csókolgat és erőszakol meg.
- Ha te nem szeretnéd, Én nem erőltetem! - adott a egy szájra puszit és legördült rólam, majd magához húzott és így aludtunk el.

Reggel a napnak a sugaraira ébredtem. Oldalra néztem, de Harry már nem volt mellettem. Nyújtózkodtam és ásítottam egyet-kettőt, majd kikecmeregtem az ágyból.

A szekrényből kivettem pár ruhát, majd mentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam. A hajam felfogtam. Kiléptem a fürdőből és Harryvel találtam magam szembe, aki az ágyon ült és rögtön rám kapta tekintetét.
- Jó reggelt. - léptem hozzá és megcsókoltam. Nem felejtettem el, hogy megütött, de jó újra látni! Már hiányzott.
- Ma megyünk haza. - ültetett az ölébe. - Összepakolunk reggelizünk és indulunk. - mosolygott.
Harry hozatott reggelit, miután ettünk összepakoltunk és mentünk ki a reptérre. Eleanor beszélni akart velem így mellette ültem.
- Ne haragudj, hogy így rákérdezek, de megerőszakolt Dave?
Szemem lehunytam, újra eszembe jutottak a történtek. Szólásra nyitottam a számat, de rögtön a kezem a szám elé kaptam, mert ereztem, hogy hánynom kell. Felálltam és rohantam a WC-hez. A gyomromból kiadtam mindent, amit ettem. Kiöblítettem a szám és arcom megmostam, majd kimentem.
Louis, Zayn, Liam, Niall, Harry és a lányok El, Pezz az ajtóba álltak és engem méregettek.
- Jól vagy? - kérdezte Harry.
- Igen. Már jobban vagyok! - mosolyogtam. Mindenki kifújta a levegőt és leültünk a helyünkre, Eleanor kérdezgetett.
- Védekeztetek?
- Harryvel igen. Dave-el már kötve hiszem. - sóhajtottam.
- Voltál már rosszul?
- Már úgy négy napja mindig, de ez volt az első, hogy hánytam.
- Nem lehet?
- Nem! - vágtam rá. - És ha még is?
- Beszélek Harryvel, azt mondom elmegyünk vásárolni, de közbe orvoshoz megyünk. Jó?
- Oké, de ne tudja még meg senki! Csak mi ketten! - kértem.
- Rendben. - mosolygott majd ment beszélni Harryvel.

A repülő út viszonylag gyorsan eltelt. Eleanor beszélt az orvossal. Kimentünk WC-re, holnap megyünk hozzá, 11-re. A WC-n hívtuk fel, hogy a fiúk ne gyanakodjanak. Mindenki haza ment, hát mi is. Felmentünk a szobánkba és kipakoltunk. Harry a nappaliba TV-t nézett Én pedig a konyhába csináltam a késői ebédet. A szobába olyan éhség jött rám, mint még soha. Nem is tudom mi ütött belém. Ahogy beértem a konyhába rögtön megettem két banánt és csak utána álltam neki a főzésnek.

~Másnap, már az orvosnál~

Izgatottan ültem a széken, várva, hogy behívjanak. Remélem nem vagyok terhes! még csak 18 vagyok! Túl fiatal anyukának. És nem hiszem, hogy Harry is repesne az örömtől, ha megtudná, hogy kisbabánk lesz. De még az se biztos, hogy az övé!
- Hanna Peterson. - szólt ki egy nővér.
- El, gyere be velem! - kértem.
Mosolyogva felállt és bementünk.
Leültünk az orvossal szembe.
- Mi a panasza Hanna? - mosolygott rám kedvesen a doktornő.
- Még több mint négy napja minden reggel rosszul vagyok és tegnap, meg ma is reggel hánytam. - mondtam panaszom.
- Meg kell, hogy kérdezzem, aktív nemi életét él?
- Igen. - válaszoltam.
- Akkor csinálunk egy ultrahang felvételt és utána már többet tudunk. - mosolygott kedvesen.
Felálltunk és elvezett minket egy másik vizsgálóig.Felfeküdtem az ágyra, felhúztam a pólóm. A hasamra kent valami trutyit, majd egy készüléket húzkodni kezdett rajta.
- Jó híreim vannak! Maga terhes! - mondta boldogan. - Nézze! - mutatott a képernyőre ahol a kisbabám volt látható.

- Maga körülbelül két hetes terhes lehet. Nem tudok pontos időt mondani! Még nagyon kicsi a magzat.
Kaptam egy törlőt, amivel leszedtem a trutyit. Kaptam időpontot a következő vizsgálatra, majd mentünk vettünk pár ruhát, hogy a fiúk ne gyanakodjanak és mentünk haza. Mindenki nálunk volt. A nappaliba ültek és beszélgettek. Eleanor szerint még most el kéne mondanom Harrynek, de azt se tudom, hogy kezdjek bele. Mindenki ránk nézett és ez még fokozta is a helyzetet. Leültünk a fiúkhoz. Pezz-nek dolga van. A srácok beszélgettek Én pedig gondolkodtam, hogy mondjam el. Megint éhes lettem.
- Megyek eszek. - álltam fel.
- Hanna, nincs valami bajod? Régen úgy kellett beléd tuszkolni a kaját. Reggel is annyit ettél, mint Niall. - szólt Harry.
- Ez van. - rántottam vállat és mentem a konyhába enni. Csináltam három jó nagy szendvicset és azt kezdtem enni. Eleanor jött be a konyhába.
- Ha ennyit eszel gyanakodni fognak! - ült le velem szembe.
- Nem baj! Úgy se tudom, hogy elmondani. - ettem tovább.
- Mit nem tudsz elmondani? - jöttek be a fiúk. Eleanorra néztem. Elkezdett gondolkodni.
Nem szólaltam meg, nem tudtam, mit mondani.
- Hanna kérdeztem valamit! - emelte fel a hangját Harry.
- Hallottam. - hajtottam le a fejem.
- Akkor, kérem a választ!
Eleanor is gondolkodott, ahogy Én is.
- Mit nem mondasz el? - húzott fel.
- Harry ez fáj!

~Három hónappal később~

Harry örült a gyereknek, csak már az nem igazán tetszett neki, hogy nem biztos, hogy az övé. Minden reggel úgy kelünk, hogy a kisbabánk kap puszit, majd én. Rengeteget foglalkozik velünk. Lesi minden kívánságom. Eleanor is rengeteget van velem, sokat vásárolunk, mivel szinte minden héten kell legalább egy felső. A hasam akkora mint egy ház.

Anne, Gemma, Robin és Des sokat látogatnak minket, hisz mégis csak unokájuk vagy unokaöccsük  vagy unokahúguk lesz. Gemma minden nap felhív és esténként néha szoktunk beszélni Skypon.
- Kicsim, nem vagy éhes? - jött be a nappaliba Harry és leült mellém.
- Farkas éhes vagyok! - néztem rá. - De nem kajára. - ültem bele az ölébe, vele szembe.
- Akkor? - húzta fel a szemöldökét.
- Rád! - suttogtam a fülébe. Elkezdtem nyakát csókolgatni.
- Hanna, tudod, hogy nem lehet! - tolt el.
- De Én akarom! - néztem szemébe.
- Én is akarom, de az orvos azt mondta, hogy árthatunk a babának!
- Jó! - ültem le mellé karba tett kézzel.
Harrynek megszólalt a telefonja.
- Szia ......... Nem tudom! ........ Megkérdezem ........ Jól van, a kicsi is! Már nincs rosszul reggelente ..... Jó, akkor majd megyünk .... Szia - tette le a telefont.
- Anne volt?
- Igen. Azt szeretnék, hogy menjünk el hozzájuk, a karácsonyt, ott ünnepelnénk meg. - mosolygott.
- Jó, akkor összepakolunk és indulhatunk. - álltam fel nehézkesen. Attól függetlenül, hogy még csak négy hónapos terhes vagyok, elég nagy a hasam. Felmentünk és össze pakoltunk, majd a cuccokat Harry levitte és berakta a kocsiba én addig gyorsan átöltöztem. Felvettem egy fekete nadrágot, egy piros hosszú ujjút, egy fekete csizmát és lent felvettem a kabátom.

Gyorsan Holmes Chapelbe értünk. Ahogy kiszálltunk az autóból Anne már nyitotta is a bejárati ajtót. Harry kiszedte a csomagokat Én pedig mentem.  Anne rögtön meg is ölelt, majd megsimogatta a hasam. Beljebb mentünk ott Gemma támadt le.
- Szia, úgy hiányoztatok! - ölelt meg, majd ő is a hasamat kezdte simogatni.
- Szegény gyerek! Agyon fogjátok simogatni. - segített levenni Harry a kabátom.
- Anne, kérhetek enni? - kérdeztem félve.
- Persze, éhes a kis unokám! - mosolygott és mentünk a konyhába. Kaptam enni, Gemma és Harry csak nevettek, hogy ennyit tudok enni. A nappaliba beszélgettünk, mikor megérkezett Robin is.
- Megjöttem! - jött be a nappaliba. - Sziasztok! - fogott kezet Harryvel. Felakartam állni, de rám szólt. - Ne állj fel! - lehajolt hozzám é adott két puszit. - Hogy kikerekedtél. - nevetett és megsimogatta a pocakom.
Elég sokat beszélgettünk, mikor elkezdett fájni a hasam. Odakaptam a kezem és elkezdtem simogatni.
- Hanna, baj van? - kérdezte aggódva Anne.
- Kicsit fáj a hasam.
- Nem kéne orvoshoz menni? - kezdte Harry.
- Ne kezd! - szóltam rá.
- jó. - tette karba a kezét.
- Hanna, ez tényleg nem normális, hogy fáj a hasad. - Anne.
- Beszéltem erről az orvossal és azt mondta, fájhat azért, mert még fiatal vagyok és mert nő a hasam.
- Rendben, de ha erősödnek a fájdalmat szólsz! - Gemma.
- Igenis! - mosolyogtam. - Én szerintem felmegyek és lefekszem egy kicsit. - megpróbáltam fel állni, de nem igazán akart sikerülni. - Harry segítenél?
- Persze. - felálltam, majd egyik kezével megfogta a kezem másikkal pedig a hátam és felállított.
- Köszönöm! - adtam arcára egy puszit.
- Felmenjek veled?
- Maradj lent, beszélgess! - mentem fel. . .